The Lady with the Unicorn

Az üveghegyeken is túl, erdei tisztáson elegáns ruhában, divatos frizurával csinos udvarhölgy ül, és gyengéden átfogja a melléje telepedett egyszarvú nyakát. Erről a legendás állatról először az ókori Physiologus, majd a középkori bestiáriumok beszélték el, hogy vadászok le nem teríthették, ám ha erényes szűzlány toppant elébük, azonmód megszelídültek. Így lettek a szüzesség jelképévé. Az esztergomi képet, kilenc további profán témájú festménnyel együtt a Helené-történetek mestere szükségnévvel illetett velencei mesternek tulajdonítja a szakirodalom, akit Mauro Lucco, olasz kutató Antonio da Negropontéval azonosít. A gótikának egy olyan, 15. század közepi változatát tanulmányozhatjuk a képen, amely formakészletében távol áll ugyan a nemzetközi gótikától, az úgynevezett „lágy stílustól”, de szellemiségében annak folytatója: a jelenetet a babaarc, a szögletes marionett mozdulatok, az esztergályozott formák és a növényzet faliszőnyegre emlékeztető stilizálása a tiszta poézis világába emelik. (Tátrai Vilmos 2015)

A mesebeli hangulatot árasztó, sötét erdővel övezett virágos tisztáson játszódó jelenet még a késői internacionális gótika hangulatát idézi. Az egyszarvút ölelő leány a tisztaság, szüzesség allegóriája. Az időszámításunk szerinti 2. században, görög nyelven íródott moralizáló természetrajz, a Physiologus szerint a befoghatatlan állatot csak egy szűz tudta megszelídíteni. A leány láttán az állat engedelmessé vált és ölébe hajtotta fejét, ahol a vadászok könnyedén elfoghatták. Az egyházatyák az unikornist Krisztussal azonosították, a szüzet pedig Máriával. A történet is keresztény értelmezést kapott: immár a Szűz ölében emberré váló és földi üldözői által elfogatott Megváltóra vonatkozott. A szarv az isteni erő, az Atyával való egység, és a mindent átható ige jelképe lett. A középkorban népszerű téma sok ábrázolása fennmaradt, rajtuk a leány vagy maga Szűz Mária gyakran a szüzességet jelképező zárt kertben jelenik meg. A körbezáruló erdő is erre utal az esztergomi képen. A kép egykor talán egy világi rezidencia falburkolatba illesztett díszítésének volt része. Ismeretlen alkotója, aki stílusából ítélve a velencei Antonio Vivarini hatása alatt dolgozhatott, a baltimore-i Walters Art Museumban őrzött, Párisz és Helené történetét ábrázoló sorozatról kapta szükségnevét. (Sallay Dóra 2002)

Exhibitions

• 2015 St. Pölten
• 2025 Potsdam

Bibliography

• Joaneath Spicer, “The Abduction of Helen: A Monumental Series Celebrating the Wedding of Caterina Corner in 1468,” The Journal of the Walters Art Museum 74 (2019), https://journal.thewalters.org/volume/74/essay/the-abduction-of-helen-venetian-spalliere-celebrating-the-wedding-of-catarina-corner-1468/.
• Wolfgang Huber (szerk.): Meisterwerke aus dem Keresztény Múzeum; kiáll.kat; Sankt Pölten 2015., 146 (Tátrai Vilmos)
• Petr Přibyl in Olga Pujmanová in cooperation with Petr Přibyl : National Gallery in Prague. Italian Painting c. 1330-1550. National Gallery in Prague, 2008, 49, 9. kat.sz.
• Einhorn, Jürgen W.: Spiritalis unicornis - Das Einhorn als Bedeutungsträger in Literatur und Kunst des Mittelalters. Fink Verlag, München, 1998, 438. D182
• Keresztény Múzeum, Esztergom. Szerk. Cséfalvay Pál. Budapest, 1993, 226, 92.sz. (Tátrai Vilmos)
• Mauro Lucco in La pittura nel Veneto. Il Quattrocento. Milano, 1990, II., 400;
• László Mravik: Oberitalienische Quattrocento-Gemälde. Zweite, überarbeitete Auflage, Budapest, 1983, 28.sz.;
• Christiane L. Joost-Gaugier: A Rediscovered Series of Uomini Famosi from Quattrocento Venice. The Art Bulletin, LVIII, 1976, Nr.2., 192-194;
• Federico Zeri: Italian Paintings in the Walters Art Gallery, Baltimore, 1976, I., 237, 240;
• Ursula Hoff: European Paintings before Eighteen Hundred. National Gallery of Victoria. Melbourne, 1967, 138-139;
• Boskovits Miklós-Mojzer Miklós-Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára (Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, 82.
• Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom 1. Esztergom műemlékei (összeállította: Genthon István; Budapest 1948)