Description and further information
A gazdag kereskedőváros, Brugge kiemelkedő festője volt a német születésű Memling. 1878-ban, Rómában került Simor gyűjteményébe ez a levelezőlapnál is kisebb méretű kép. Tudjuk, hogy Itáliában nagyra értékelték Memling művészetét. A kép minden bizonnyal az egyéni áhítat célját szolgáló személyes tárgy volt, esetleg útioltár vagy portré-diptychon része. A festett architektonikus kőkeret elé helyezett emberi alak illúziót keltő, bravúros megoldása Jan van Eyck művészetéből származik. Mai néző számára szokatlan és megdöbbentő a megkínzott és keresztrefeszített halott Krisztus ábrázolása – élő emberként. Krisztus a kép nézőjének mutatja sebeit, részvétre, együttérzésre, azaz compassióra szólítva fel őt. A későközépkorban jól ismert ábrázolás és ikonográfiai típus volt a Vir Dolorum, a Fájdalmak Férfijaként (Iz. 53, 3) ábrázolt Jézus. Az ábrázolás a bizánci művészetből terjedt el Európában és a barokk művészetig élt tovább. Urbach Zsuzsanna 2002 - honlap
Restauration
1916 Endrődi Sebestyén
Exhibitions
- 1983 Berlin
- 1990 Utrecht
- 1994 Bruges, Groeningemuseum
- 2014-2015 Roma, Memling. Rinascimento fiammingo / Memling. Flemish renaissance
Bibliography
- HANS MEMLING. Rinascimento Fiammingo - Catalogo della Mostra Scuderie del Quirinale, 2014
- Sallay Dóra: Raffaele Bertinelli és reneszánsz képtára. Egy műgyűjtemény útja Rómától Esztergomig. Esztergom, 2009, kat. sz. XXVII.
- Lane 2009, 323–324, B3 kat. sz. (Memling mûhelye vagy követője, 1490–1500 k.).
- De Vos 1994, 287, 316–317, 88. sz. (Memling, 1490 után De Vos szerk. 1994, II., 150–151, 38. sz. (ua.)
- Végh János, in Keresztény Múzeum 1993, 203, 50. sz. (Memling, 1470–1480 körül)
- S. Urbach, in Szmodis-Eszláry – Urbach 1990, 16–17, 2. kat. sz. (Memling tanítványa vagy műhelytársa)
- k.?)
- Katharina Flügel, in Kunst der Reformationszeit 1983, 116–117, 70. kat. sz. (Memling, 1470
- Lane 1980, 86 (vitatott mű)
- Friedländer 1971, 2. rész, 112, 145, Add. 256. (Memling? )
- Harasztiné Takács Mravik – Szigethi 1971, 14, 38. sz. (Memling?)
- Urbach 1971, 11. sz. (Memling mûhelye)
- Faggin 1969, 103, 54. sz. (valószínűleg Memling)
- Boskovits–Mojzer–Mucsi 1964, 186, korábbi irodalommal (Memling [?], feltehetően az 1470-es évekből)
- Genthon 1948, 105, korábbi irodalommal (Memling)
- Schöne 1939, 291: 1. j. (Memling köre)
- Memling 1939, 76, 34. sz. (ua.)
- Gerevich 1928, 242–243 (ua.)
- Gerevich 1916b, 3 (ua.)
- Gerevich 1916a, 825 (Memling)
- Maszlaghy 1891, 335. sz. (állítólag Memling)
