Váltás magyar nyelvre

Decorative arts (permanent exhibition) » Goldsmiths’ Works

Tankard with cover

Origin date
17th century
Origin place
Germany (?),
Material
tin
Technique
cast, chiseled, engraved
Sizes
height: 26,2 cm
sole diameter: 14,8 cm
Signature
fülén, pajzsban IHR és városjegy
Inventory No.
55.320.1

Description and further information

A talpánál erőteljesen kiszélesedő és szájpereme alatt gyűrűsen kidomborodó, hengeres testű ónkanna a XVII. századi ónművesség egy jellegzetes darabja. Különlegességét a kannát díszítő elegáns vésetek adják: a kanna testét csigásan hajladozó leveles indákon ülő hatalmas tulipánfejek díszítik, közöttük íves-hullámvonalas, nyújtott mandorlát idéző, geometrikus mustra közepében két oldalt egy-egy befelé hajló fa (pálmafa?) között mélyen kivágott, (minden bizonnyal csipkével) gazdagon díszített, hosszú ruhát viselő, háromnegyed profilban ábrázolt nőalak áll. Hosszú, hullámos haja vállaira omlik, dekoltázsát és haját ékszerek díszítik. Jobb kezében hosszú, leveles száron emelkedő tulipánt, baljában keszkenőt tart. A feje mellett két oldalt egy monogram egy-egy betűje: balra „M” jobbra „N” betű. A kupa csuklós fedele ujjtámaszos billentővel nyitható, füle "S" alakú.


Az ónból készült használati tárgyak, edények már az ónkészítés és megmunkálás kezdeteitől nagy népszerűségnek örvendtek, s körülbelül a XVIII. századig igen keresettek voltak. Az alacsony olvadáspontú ötvözetben az ón mellett lehetett réz, bizmut vagy antimon, ám az ötvözet előállítása nagy gondosságot igényelt: ugyanis, ha túl sok ólom került az ötvözetbe, akkor az könnyen oldódhatott, ha az edényben savas ételt (akár paradicsomot) tartottak (ezért is gondolták a XVIII. században, hogy az ónedényben tartott, illetve tálalt paradicsom mérgező hatású. Ugyanakkor mivel a kerámiaedényekhez képest nem volt törékeny, az ezüstedényekhez képest nem volt drága (annak ellenére, hogy készítésük korai szakaszában még igencsak keveset állítottak elő, s akkor „anyagához képes” drága tárgyaknak számítottak), másképpen patinázódott, mint az ezüst, nem rozsdásodott, mint a vas, sőt nem is foltosodott, így háztartások, ivók, éttermek és vendégfogadók kedvelt használati tárgya lett. Sőt, úgy tudjuk, hogy a többi fémmel (például az ezüsttel vagy a rézzel) ellentétben az ónkupában nem éreztek mellékízt söriváskor. (Bardi Terézia)

Provenance

San Marco gyűjtemény (1065/7)